Chapter Eighteen

Justin szemszöge:

Szegény én.. Ez a hülye Shannon, úgy megpofozott, hogy még mindig ég a képem.

Mindegy, nem is foglalkozom vele. Inkább bulizok tovább a fiúkkal.

Van itt minden ami egy jó partihoz kell. Pia, fű és mi :) Egymás után csúsztak le a rövid italok és amikor már körülbelül mindenki túl volt a 4.-5. pohárkán kitaláltunk egy marhaságot.

Azt találtuk ki, hogy rendezünk egy versenyt. Méghozzá egy olyan versenyt amiben az alapján kerül ki a nyertes, hogy ki tudja a legviccesebben meginni a piáját.

Én voltam a legutolsó aki megcsillogtathatta a tudását. De ez sem tántorított el attól, hogy megnyerjem a címet.

-Justin te jössz, tesó!-kiáltott oda, majd egyből elkezdtem az "akciót."

Kitaláltam, hogy úgy fogom meginni, hogy felteszem egy a minigördeszkámat egy jó magas polcra és a poharat pedig a legvégére teszem. Kitátom a számat így amikor leesik, pontosan célt fog érni. 

Épp a mutatványom közepénél járhattam amikor megszólalt a csengő.

Nem igazán érdekelt ki lehet az. Most csak a bulira koncentráltam és arra, hogy nyerjek.

Így tehát próbáltam kizárni a csengő zavaró hangját. Ám amikor már vagy ötödjére szólalt meg egymás után ideges lettem és hatalmas léptekkel az ajtó előtt termettem. A testemből kihozható legnagyobb erővel feltéptem az ajtót és anélkül, hogy az ajtóban álló személy(ek)re néztem volna oda vetettem flegmán:

-Mi a faszt akarsz?-majd a mondat végén felemeltem tekintetemet és teljes sokkot kaptam.

Az ajtóban 2 kétméteres egyenruhás állt. Hirtelen úgy éreztem, mintha teljesen kijózanodtam volna. Mert bár, igaz megittam 4-5 felest, de én jól bírom a piát.

A fejemen mindenféle gondolat átszaladt. Eszembe jutott, hogy biztos megint azok a köcsög szomszédok hívták ránk a rendőrséget. Vagy, hogy házkutatást akarnak tartani drogok után nyomozva, mert valami csicska felvásárló akit elkaptak feldobott. Teljesen be voltam szarva.

-Elnézést Uraim! Másra számítottam.-nyögtem ki végül nagy nehezen szememet lesütve.

-Magának is Szép Estét Mr. Bieber.-mondta egyszerre a két színes bőrű.

-Miben segíthetek?-tartottam szemeimet továbbra is a padlón.

-Mrs. Shannon Lane ügyében jöttünk Önért.

Megállt bennem az ütő. Mindenre gondoltam csak arra nem, hogy ez a kis szajha feldob.

Szemeim valószínűleg kiguvadtak a név hallatán.

-Megtudhatom miért?-dőltem az ajtófélfának, most már felvéve velük a szemkontaktust.

-Mrs. Lane drogtúladagolás miatt kórházban került és mivel a szüleit nem értük utol, maga az egyetlen rokona itt.-mondták egyenletes hangsúllyal.

-Mi? De, hát ő nem is használ drogokat-akadtam ki.

Fogalmam sem volt mi ez az egész most. 

-Kérem fáradjon be velünk a rendőrkapitányságra. Bent rögzítjük a szükséges adatokat, majd utána bemehet hozzá.

Itt felnevettem. Nem tudtam mást tenni. Én? Bemenni? Hozzá? Ki van zárva.

-Uraim ezzel mást keressenek. Nekem se időm se kedvem bemenni hozzá. Egyedül csinálta a bajt, oldja meg egyedül is.-mondtam majd rájuk akartam vágni az ajtót, ám az egyik rendőr megállította a lábával.

-Ez nem így megy kedves Bieber úr. Amíg Mrs. Lane szülei nem érkeznek meg addig maga a felelős a lányért, mivel Ön már nagykorú a hölgy pedig még nem. Szóval ha nem akarja, hogy lecsukjuk, mivel nem vigyázott rá megfelelőlen, húzza fel a cipőjét és fáradjon velünk-eresztette meg mondandóját azt hiszem Morgan nyomozó.

Talán itt volt az a pont, hogy éreztem engednem kell és nem lehetek ilyen makacs.

-Egy pillanat, Uraim!-vettem fel legudvariasabb modorom, majd a nappali felé igyekeztem.

-Srácook! Takarodó-kiabáltam el magamat.

-De miért Biebs?-kérdezték mit sem törődve azzal amit mondtam és folytatták amit eddig csináltak.

-Süketek vagytok baszdmeg? Takarodjatok már!-Ordítottam magamból kikelve.

Végre összeszedték cuccaikat és elmentek. 

Ahogy ők távozták én is felhúztam a cipőmet és a rendőrökkel tartottam. Bár tény és való semmi kedvem nem volt Shannon hülyesége miatt nekem szívni.

Az autóban végig síri csend honolt, amit sem én sem ők nem törtek meg.

10-15 perc autóút után oda is értünk a kapitányságra. Ekkor már a 11-et is megüthette az óra.

Az adatokat rögzítettük. Épp most fejeztünk be mindent. Megadtam nekik faterom számát aztán gondoltam el van intézve minden.

Hívtam egy taxit majd hazamentem.

Hazaérkezésem után megmosakodtam ami nem több, mint 5 percet vett igénybe majd egyből lefeküdtem. Ez a hülyeség fullra kimerített.

~Reggel:

Reggel a telefonom csörgésére keltem. Eleinte úgy tettem, mint este:

Folyton kinyomtam. De amikor már tizedjére hívott meguntam és felvettem:

-Halo?

-Justin! Te mit képzelsz magadról?-hallottam meg apa hangját.

-Mi van?-kérdeztem csípőből vissza, mert azt sem tudtam ki vagy mi vagyok reggel 6-kor, nem hogy mi a baja.

-Azonnal induljál a kórházba. 5 perced sincs-hallottam amint idegeskedik.

-Mert miért?-értetlenkedtem.

-Induljál! Már 4 perced van csak.-mondta ingerülten, majd megszakította a vonalat.

Én cinikusan felnevettem, majd átfordultam a másik oldalamra és folytattam az alvást.

~20 perccel később:

-Keljél már fel, te idióta!-hallottam apám hangját, miközben leöntött egy pohár vízzel.

-Normális vagy?-ugrottam ki az ágyból, majd pofonra emeltem a kezemet.

De ekkora apám olyat tett, amit eddig még sose.

Sziasztok, csajok♥ Megjött az új rész, remélem tetszik. Mostantól jön egy új kedvező változás nektek. Oldalt létre hozok egy menüpontot amiben az lesz feltűntetve, hogy mikor jön a friss rész. Ez olyan 5-6 nap. Ja még egy dolog. Régen jött ennyire kevés komment. Alig jött össze a tíz. Szóljatok, ha rossz mert akkor lezárom a blogot. Sok puszi!

Chapter Seventeen

Justin csókja meglepett. Nem gondoltam volna, hogy ezt fogja tenni. Talán ezért lehetett, hogy az első másodpercekben vagy kis túlzással az első perc végéig engedtem, hogy ajkai táncot lejtsenek enyémekkel.
De aztán szerencsére megjött a józan, paraszti eszem aminek hatására rögtön ellöktem magamtól, majd egy óriási pofont adtam neki. A dolog eléggé váratlanul érhette-legalább is az én meglátásom szerint- méghozzá azért mert feje a pofon irányába 'esett'. Az incidens után gyorsan belekapaszkodtam a legkisebb méretű gurulós bőröndöm fogantyújába, majd lábaimat gyors üzemmódra kapcsoltam és magam után húztam a kis táskát.

Utam koránt sem volt céltalan. Tudtam kihez akarok menni és azt is tudtam, hogy szükségem van rá, a támogatására. NAGYON! Úgy gondoltam, majd szépen elslattyogok hozzá, karjaiba omlok és hangosan zokogni kezdek. Ő megkérdi mi a baj és én pedig minden gondom, bajom megosztom vele.
Utána erősen testéhez présel megvigasztal, mondd egy-két hülyeséget jót röhögünk rajta, majd minden gondom megszűnik. Csak miatta. Ő megnyugtat és pont erre LETT volna szükségem. Ezek amiket elmondtam azonban mind csak elgondolás szintjén maradtak. Egészen jól haladtak a dolgok még az elején.
Minden stimmelt addig, hogy ajtót nyit, megölel, behív. De utána... Ami ez után történt nevezhetjük inkább katasztrófának. Az én számomra.

-Szia!-köszönt majd nyomott 2 cuppanóst arcomra-Hát te mi járatban ilyen későn?-kérdezte egy mosoly keretében.
-Tudod..-kezdtem bele, de igen nehezen ment a beszéd.-Tudod, csak szükségem van valakire akivel beszélhetek most-mondandóm közben erős szemkontaktust tartottam vele, tudatva, hogy milyen komoly is ez most, számomra.
-Gyere be!-emelte karját az előszoba felé
Mikor beértünk a nappaliban lévő kanapéra ültünk le, majd nem sokkal később az Aus által hozott vizet az kanapé előtti üvegasztal közepére helyeztem és bele kezdtem monológomba.

-Nem fogod elhinni. Csináltam egy óriási, nem-nem, inkább hatalmas-javítottam ki magamat-baromságot.
Austin csak bámult rám. Szemei kitágultak és rám meredtek. Ebből arra következtettem, hogy várja a folytatást így nem is késlekedtem vele. De amint  kimondtam meg is bántam.
-Lefeküdtem Bieberrel-szűrtem ki fogaim között lassan, alig hallhatóan. De annyira pont hangos volt, hogy Ő meghallja.
-Mi?-tekintete teljesen elkomorult és szemében barátságunk kezdete óta először véltem felfedezni dühöt és csalódottságot egybe kötve.
-Lefeküdtem Justinnal az isten szerelmére Austin-kiáltottam el magam miközben tekintetettemmel a padlót pásztáztam.
-És?-kérdezett vissza kis csalódottsággal szemében, de talán flegmaságot is árasztott.
-Mi 'és' Austin? Hogy tudsz ilyet kérdezni? Rajtam gúnyolódik és röhög az összes haverjával. Egész nap engem basztatott és aztán este ide csődítette az összes haverját akikkel elhitette, hogy milyen könnyű vérű vagyok és megkaphatnak. Aztán azok a hülye perverz, pedofil disznók betámadtak és miden féle hülyeséget mondtak. Én ezt már nem bírom tovább-írtam körül röviden, egy levegővel a problémát.
-Én előre szóltam Shannon. Megmondtam! Talán nem emlékszel?-állt fel a kanpéról mikor már félig kiabált.- Ja és most ne, hogy azt gondold, hogy ezek után hallgatom a hülye kis rinyálásod.-majd fogta magát és a konyhába sétált.

Teljesen lefagytam. Nem erre számítottam. Nagyon nem.
Testem ebben a pillanatban hihetetlen dühöt táplált iránta. Úgy döntöttem fogom magam és elmegyek.
El! Mindentől és mindenkitől távol.

Utam a város másik szegletébe lévő Play Hard nevű szórakozóhelyre vezetett.
Amint átléptem a küszöböt máris a bár pult felé vettem az irányt majd helyet foglaltam pont a csapossal szemben.
Ekkor csak is egy gondolat járt a fejemben: 'Mi csillapítja az ember problémáját jobban, mint az alkohol?'
Eme elven elindulva kapásból kikértem 2 whiskyt majd magamba is döntöttem.
Ezek után jött a következő és az az után következő meg persze így tovább. Szerintem koktélokat és vodkát ittam csak, bár nem tisztán emlékszem.

Mikor már kellő mennyiségű pia bennem volt a táncparkettre indultam.
Egy helyes fiú csoport felé vettem az irányt majd egyből táncolni kezdtem velük. Körülbelül 15 percig nyomtuk miután úgy éreztem, hogy szédülni kezdek. Elindultam a pult felé, hogy leüljek kicsit, de nem jutottam el odáig, mert félúton testem egyensúly érzéke megszűnt, majd a padlóval kerültem egy szintbe..

Sziasztok csajok! Nagyon sajnálom  a késést, de összejött minden.
A részhez tartozó kérdés:
Mi lesz Shanonnal és hogy jön ehhez Justin?
Innentől pedig csak az olvassa tovább akit érdekel a késés oka. Nos ma volt a ballagásom. Volt vagy 40 °C és mindenki izzadt, mint egy ló.  xdd Nekem fel kellett menjek a színpadra rákötni a zászlóra valami szalagot és mivel tűsarkúban voltam imádkoztam, hogy nehogy pofára essek. Ez szerencsére nem történt meg, de a szalagom majdnem leesett xddd. Aztán még énekeltünk meg minden. Az átlagom 4,8 lett ami szerintem 8. év végéhez képest jó. A rész azért jött későn, mert főzni meg készülődni kellett, de most már nincs semmi előre láthatólag. Na nem fárasztalak tovább titeket. Remélem tetszett a rész, sok puszi!♥

Én és az of.-öm :))

Roxival♥

Bizonyítvánnyal :D xdd

Jobbról: Papii(ugye milyen cuki?) unokatesóm, kereszt anyum és én :)

Ajándék kibontása xdd

Tortám!!

Chapter Sixteen

Justin szemszöge:

-Nem mondod, hogy ezen gondolkoztál egész nap? Azt láttam, pontosabban csak gondoltam, hogy valamin kattog az agyad, de bocs-itt nevettem egy sort- ez csak egy menet volt. Két okból eshetett meg:

1~Eléggé szükségem volt már egy kis szexre és hát más csaj nem igazán volt itt.

2~Azt még mindig be kell látni,  hogy jó a tested :D

Mire befejeztem mondandómat nem kicsit elképedt Shannon.

Nem gondoltam, hogy ennyire megfogja lepni a dolog, de hát ő sem gondolhatja, hogy ÉN majd pont VELE fogok "járni".. Szerintem azt hitte, hogy ezek után full csöpögősen a nyakába borulok és bevallom neki, hogy az első perctől kezdve szerelmes vagyok belé-mint ő belém-csak nem mertem elmondani.

Hát rohadtul téved, mert semmit sem érzek iránta. Majd ha nagyon nem lesz csaj a láthatáron ő jó lesz egy-egy éjszakára.

Kiterveltem egy kis mókát estére. Shannonnak és Nekem. Pontosabban csak nekem lesz vicces, de neki is lesz benne része. Annyi szent :)

Hívtam is a fiúkat. Először Alfredot:

-Cső tesó!-üdvözöltem amolyan "fiúsan"

-Cssá. Mi van?-tért egyből a lényegre.

-Van egy ötletem amivel kikészíthetnénk apám új nőjének a lányát.

 . . .

Na, mit mondasz?

-Jó! Hát persze, ez tök jó ötlet.

-Akkor gyere át este fél 7 fele, oké?

-Jó, de most megyek, csőő.-mondta majd köszönésemet meg sem várva kinyomta. Sebaj.

A következő közel 1 órámat azzal töltöttem, hogy hívogattam a fiúkat.

Név szerint Ryant, Lil'-t, Chaz-t és még a többieket is akiknek most nem jut eszembe a nevük. xd

Na jó nem csak vicceltem. Hívtam még Johnt, akit a suliból ismerek és nem mellesleg együtt járunk kondiba, Kevint akivel uraljuk a sulit, Petet akit már nem tudom honnan ismerek, de tök jóban vagyunk és utoljára pedig Zacket hívtam. Eredetileg Christian is jött volna. Fel is hívtam, neki is elmondtam az ugratás lényegét, de ő nem akarta bántani szegény Shannon pici lelkét.

Jól kiröhögtem aztán kerestem inkább helyette mást-lásd Zack személyét-.

Miután mindennel végeztem az órámra pillantottam. Ami megjegyzem egy arany Rolex óra. Pontosan 15:56-ot mutatott. Amint megállapítottam az időt az is tudatosult bennem, hogy még elég sok idő van addig amíg megjönnek a többiek, ezét úgy döntöttem elmegyek kosarazni vagy kondizni. Lehet mind a kettő belefog férni.

Az utcából jobbra fordulva és végig sétálva a következő utcán van egy hatalmas kosárpálya. Oda ilyen kis, -hogy is mondjam- csicska népek nem járnak. Most azonban már az utca felénél járva hallottam, hogy valaki dobálgat. Bár elég béna lehet, mert folyton csak azt hallom, hogy a palánkról lepattan a labda. Amikor viszont közelebb értem kicsit meglepődtem.

Egy barna, göndörkés hajú lány volt az. Nem nézett ki rosszul így hátulról. Formás lábak és formás fenék. 

Mikor beértem direkt hangosan becsaptam a nagy vasajtót, hogy rám figyeljen, de sikertelenül.

Csak folytatta tovább a dobálgatás, ismét sikertelenül. Amikor észrevettem, hogy miért is nem figyel rám bevallom úgy érzem, kicsit beégtem. Itt csapkodom az ajtót és játszom a nagy menőt miközben be van dugva a füle. Gratulálunk Justin.. :D

De ha már így alakult akkor jól megijesztem. Akkor már garantált, hogy rám figyel. 

Mögé lopakodtam és két mutató ujjamat mélyen oldalába fúrtam.

A csaj nem kicsit megijedt. Épp most akart kortyolni a sörből(!!) amit a kezében szorongatott, de amint megijesztettem eldobta a sört és még azt is kiköpte ami a szájában volt. Elég vicces volt.

Aztán megfordult és egy olyan pofont levágott, hogy azt hittem behugyozok.

Miután sikerült feleszmélnem a történtekből a lány engem nézett így kénytelen voltam felegyenesedni.

Szemeivel akaratlanul is kontaktust teremtettem. Ám a látvány nem volt borzasztó. Sőt. Nem titok, egy kis sminket talán elbírt volna, de ezen lehet változtatni. 

-Nyugi, töki (xdd) nem kell fosni béke van-mutatta fel kezét, amellyel a békét jelentő jelet mutatott.

-Te most komolyan tökinek hívtál?-röhögtem vele együtt.

-Miért ne? Az vagy! Vagy talán nem?:D-nevetett. Bár nevetése elég fura volt. Olyan, mint amikor az ember csak kínjában nevet.

-Hát nem igazán. De ha akarod tudok neked egy két dolgot mutatni ami tökös-emelgettem a szemöldököm, mire ő felsóhajtott és elmosolyodott.

-Mindjárt gondoltam.-majd elfordult tőlem és folytatta tovább a műveletet amit nem is olyan rég én szakítottam meg.

Miután végzett felém nyújtotta a kis fémdobozt:

-Kérsz?

Én nem tudtam mit mondjak erre. Kevés hezitálás után elfogadtam és jókora kortyot ittam le belőle. Jól esett ebben a nagy melegben.

Míg én ittam ő a labda felé fordította figyelmét és próbálta betuszkolni a kosárba, de sehogy sem ment.

Én még a sör ivás után leültem a pálya közepére és onnan figyeltem. Amikor már vagy 20. alkalommal próbálkozott sikeretlenül akaratlanul is felröhögtem.

-Hogy lehetsz ennyire béna?-szűrtem ki fogaim között, miközben föltápászkodtam a földről.

Ő hátra fordult és gyilkos pillantást vetett felém, majd a pálya egyik szegletére ment.

Nem tudtam mi a jó Istent akar ott. Így hát követtem oda. Nem kellett volna, mert amint oda értem meghallottam, hogy a víz elindul a slagban és én pedig farkas szemet néztem a slaggal.

-Ugye, te sem gondoltad komolyan?-kérdeztem reménykedve, de erre a válasz csak egy kaján vigyor volt.

Fuss Bieber-suttogtam magamban.

Lábaim csak több, mint fél perces késéssel voltak hajlandóak engedelmeskedni így szinte majdnem teljesen vizes lettem.

A picsába is-gondoltam magamban. Aztán elhatároztam, hogy ezen a meleg, nyári napon nem csak én fogok 'megázni'. 

Odasprinteltem a csajhoz és ki akartam venni a locsolót a kezéből, de meglepően erős volt.

-Engedd el-kiáltottam rá nevetve, de mintha meg sem hallotta volna.

-Hát jó, te akartad-suttogtam alig hallhatóan és a kislány mögé helyezkedtem. Ugyanazt a csikizős technikát kell bevetnem, úgy látszik. 

És Igeen. Siiker-elengedte a locsolót. Végre én is jól össze vizeztem. Ruhája csupa-csupa víz lett és átlátszó. Teljesen beindultam. Nem tudok mit tenni. Kiterveltem, hogy megbotlást színlelve majd pont rá esek.

Így is lett. Zavarában felnevetett, majd szemeit lehunyta. Én az alkalmat kihasználva finom csókot leheltem ajkára. 

Furcsa mód nem ellenkezett, hanem még élvezte is. Ezt abból gondolom, hogy mikor többször is elakartam már válni ajkaitól ő marasztalt.

Közel negyed órával később, sikerült befejeznünk és felkelni. Mosolyogva néztünk egymásra. Majd vetve órámra pillantottam-ami szerencsére víz álló-és rémülten vettem észre, hogy 6 óra.

Az nem lehet, hogy pont Én ne legyek otthon a szívatáskor.

Shannon szemszöge:

Unottan és csalódottan ültem az ágyamon, mikor egyszer csak ajtó nyitásra, illetve csukásra lettem figyelmes. Orromat óvatosan kidugtam résnyire nyitva hagyott ajtómon és láttam, hogy csak Justinka jött haza.

Egyből vissza is húzódtam szobám rejtekére. Nem tudom miért, de eléggé megviselt az ahogy reggel viselkedett. Mármint nem, nem vagyok belé szerelmes, de akkor is ha lefekszem valakivel csak azért mert érzek iránta valamit, nem?

Na mindegy. Ezt a kérdést úgy sem én fogom megválaszolni. Füleimbe belehelyeztem fülhallgatómat ami telefonomhoz volt csatlakoztatva. Az elektronikus eszközön létre hoztam egy lejátszási listát, majd el is indítottam.

körülbelül 20-25 perccel később hangos kiabálásra és röhögésre lettem figyelmes.

Ismét kinéztem, de most már egészen elmerészkedtem a lépcsőfordulóig. Kár volt. Justin pont észre vett.

-Jó, hogy látlak. Gyere csak le egy kicsit-mondta követelőzős hangon.

Magam sem tudom miért, de lementem. Abban reménykedtem, hogy a most itt lévő barátai legalább annyira jó fejek, mint a múltkori banda.

Amint leértem illedelmesen köszöntem mindenkinek, de ami utána fogadott az borzalmas volt.

Először egy félvér férfi lépett elém, majd nadrágja hátsó zsebéből védekezésre alkalmas 'tárgyat' húzott elő és ezt az egyszerű kis mondatot csatolta hozzá:

-Én akarok lenni az első.

-Te miről beszélsz?-húzódott olyan mosolyra a szám, mint ami azt tükrözi 'mi a sz*r bajod van'?

-Mesélte Justin milyen jól elvoltatok tegnap és milyen könnyen ment minden. Gondoltuk, akkor ha ennyire szereted ezt a tevékenységet űzni mi is jövünk-szólt közbe egy másik ember, akire egyből tüzes pillantásomat vetettem.

-Hármasban is szereted?-kérdezi egy újabb fiú.

-Hol akarod?-röhögött egy ismételte számomra új hang.

Fejem és szemem ide-oda cikázott a gúnyolódó fiúk között.

Azt sem tudta mi ez az egész? De fájt, hogy így gúnyolódnak rajtam. Én egyáltalán nem vagyok olyan lány aki odaadja magát akárkinek. Ez a tegnapi eset, csak egy félre értés volt.

-Nyugi fiúk, mindenkire jut idő-röhögött fel Justin.

Nem bírtam tovább, felszaladtam a szobámba.

Amúgy is a béka segge alatt volt az életkedvem, de most, hogy ők is folyton csak piszkáltak még jobb. -sóhajtottam fel.

A legjobb az egészben, hogy most sem hagynak békén, mert ide fent is hallom, hogy kiabálják fel a marhaságaikat, mint például:

-Naa gyere le. 

-Nem lesz nagy dolog.

-Gyorsan végzünk ha engedelmeskedsz.

Nem bírtam tovább. Úgy döntöttem elmegyek. Egy kisebb táska szerűségbe beledobáltam néhány napra elegendő ruhát, majd felkészülve a legrosszabbra lesétáltam a lépcsőn.

Leérve a fiúk pillantásait mellkasomnál és hátsó felemnél éreztem, így ezeket a részeket próbáltam eltakarni.

Látszott a fejükön, hogy volt már bennük egy kicsi pia, de azon nagyon meglepődtem amikor Justin mellém jött:

-Figyeljetek srácok! Megmutatom, hogyan is szereti.-mondta röhögve, majd fenekembe markolt és erősen ajkaimhoz tapadt..

Hát itt az ígért hosszú rész. Remélem megvagytok vele elégedve. Szerintem nem olyan jó, de várom a véleményeteket komiban. Erről jut eszembe, szeretném megköszönni a 18 kommentet. Rengeteget jelent, hogy ennyien követitek az eseményeket. Szerintetek meglehet a 20 komi is vagy ne legyek ennyire nagyra vágyó?

Chapter Fifteen

-Te mi a jó Isten keresel itt és hol van Christian?-rontottam egyből neki a még alvó fiúnak!
Ő nem reagált erre, hanem aludt tovább. Szerintem nem hallotta, ezért odamentem és felráztam.
-Justiiin!!
-Mi van már?-nyávogott egy sort.
-Hol van Christian?-csaptam egyet a levegőben.
-Milyen Christianról beszélsz?-kérdezett vissza reflexből.
Én erre csak nagyra nyitottam a szememet és pislogtam.
Pár másodperccel később felül az ágyban, beletúr a hajába, majd cinikusan felnevet.
-Elment.-nézett körbe, mintha keresné aztán rám mutatva röhögni kezdett..

-Rohadtul nem vagy poénos.-vágtam hülye fejet-HOL VAN?-ordítottam rá.

-Nem volt itt-húzta mosolyra száját, mintha azt mondaná 'meglepetés'

Ekkor le kellett üljek. A legközelebbi lehetőség erre az ágyam volt, amiben nem mellesleg ott terpeszkedett.

-De este... Én... Christiannal... De ha nem volt, akkor..-próbáltam tisztázni hangosan a fejemben szaladgáló gondolatokat.

-Igen, én voltam-mondta cinikusan és jót röhögött.-mellesleg nagyon élveztem.

És szerinted? Szerinted jó volt?-kérdezte kb. ilyen fejjel:

-Hogy te mekkora egy szemét vagy..-szűrtem fogaim között ki ezt a pár szót.

Ő csak röhögött és nem mellesleg végre ki kelt az ágyamból.

~délután:

Nekem még mindig csak ezen járt az eszem. Hogy feküdhettem le VELE.. Pont vele..

Ráadásul az is az ott motoszkált a fejemben, hogy ha ennyire gyűlöl akkor miért fekszik le velem?..

Úgy döntöttem megkérdezem tőle.

Igazából ki sem dugtam azóta az orromat a szobámból, szóval kissé össze kellett szedjem a bátorságomat.

Amikor végre sikerült szép lassan lépkedtem lefelé a lépcsőn. Már majdnem lent voltam, körülbelül 2 vagy 3 lépcsőfok volt hátra. Justinra pillantottam, aki a kanapén feküdve a bámulta a simpson családot.

Ez volt a vesztem ugyan is véletlenül kihagytam az egyik lépcsőfokot így sikeresen eltaknyoltam.

Vagyis hát nem teljesen, mert még meg tudtam kapaszkodni, de akkor is megcsúsztam. Mindegy.. :D

Lényeg, hogy szerintem Justin nem látott semmit, mert felém se nézett amikor 'leértem'.

Szép csendben  araszolok kifelé a konyhába mikor megszólal:

-Láttam!-bámulta tovább a TV-t.

-Mit?.kérdeztem vissza, mintha mi sem történt volna.

-A bakit, csak most pont a kedvenc részem megy!

Erre nem válaszoltam úgy gondoltam megvárom amíg majd rám figyel.

Leültem a konyhába az asztalhoz és müzlit kezdtem falatozni.

Közben bőszen nyomkodtam a telefonomat és olvasgattam a frissítéseket.

Bő negyed órával később oda ült mellém az asztalhoz és a félre tolt tányéromból kezdett falatozni.

-Komolyan Justin! Benned semmi önkontroll nincs? Hozzá' már magadnak tányért.

-Úgy is egy helyre megy, nem?-majd felröhögött saját poénján.

Szánalmas.. : )

Azonban nekem eljött az idő. Most nem is annyira bunkó, szóval hajra Shannon!

-Figyelj, Justin-szólítottam meg mire kedvesen(???) rám nézett.

-Te miért akartál velem lefeküdni, ha állítólagosan-szimuláltam kezemmel idézőjelet- utálsz és mindig köcsögölsz velem?

Láttam, hogy kissé meglepődött a kérdésen. Először, az első pár másodpercben- nem tudott megszólalni, de végül bele kezdett.

Monológja nem kicsit meglepett.

Sziasztok!! :) Megjött a rész nem is olyan későn. Annyira boldog voltam, hogy kevesebb, mint 3 nap alatt összehoztatok  14 komit. Elképesztő :))

Remélem ez a rész is tetszett, bár tudom, hogy nem túl eseménydús, de hát alig volt ihletem.

Viszont lenne hozzátok két kérdésem:

1:Szerintetek Justin pozitív vagy negatív véleményen lesz?

2:Szerintetek megtudjátok csinálni a 15-16 komit?

Ha sikerülne én lennék a világ legboldogabb embere és hosszú részt kapnátok :))

Love You Guys♥

Chapter Fourteen

Kezeit magasba emelte. Tudtam nem következhet más, mint egy hatalmas pofon, amiért "elrontottam" a partiját.
Gondoltam, hogy megelőzzem a bajt, én kezdeményeztem a pofon osztást. :D
Természetesen nem olyan erősen és állat módon, mint a mi jó öreg Justin barátunk. Egy olyan fajtáját választottam a pofonnak ami a mai fiatalok körében elég közkedvelt.
A köznyelv csak 'sulc'-nak hívja. Rövid leírás róla:
HOMLOK PACSI.
A suliban mindenki ilyet osztogat a másiknak. A legjobb amikor nem számít rá és hatalmasat csattan.
Hát szerintem Justin sem számított ilyesmire ezért eléggé meglephette amikor kapott egy sulcot.
-Háháá. Béna-kiabáltam, de utána futottam, mint egy őrült.
Láttam szemem sarkából, amint elmosolyodik és beszáll a játékba.
Utánam eredt, kergetett. Én először a kanapéra másztam fel aztán pedig a konyhapultra. :D
Mindig mikor veszélyben éreztem leugrottam és átszáguldoztam egy másik helyre.
Jó játék volt egészen addig amíg Justin be nem durvult.
Azt tudni kell róla, hogyha elkezd vele 'játszani'az ember fia(ez esetben lánya)  és vesztésre áll a kis drága akkor bedurvul és elveti a sulykot. Most sem  volt ez másképp. Amikor már vagy 2 perce csend és nyugalom volt tudtam, hogy csinálni fog valamit a kis szarházi :D

Azt azonban nem gondoltam, hogy ekkora köcsög lesz :D
Nem hiszitek el, de lekapcsolta a lámpát. De nem csak úgy simán, hanem a biztosítékot.
Full sötét volt mindenhol. Képzelhetitek mennyire betojtam.
Egyből lemásztam a dohányzóasztalról és telefonom után kaptam.
Pontosabban csak akartam, mert amint elindultam valaki leheletét éreztem magamon.
Felsikítottam és felugrottam a kanapéra.
Ott úgy is biztonságban leszek, gondoltam. :D De sajnos tévednem kellett.
Amint felértem és kicsit megnyugodtam Justin úgy megijesztett, hogy hanyatt vágódtam.
De persze ez is ki volt találva, mint manapság minden.
Amikor hátra estem ő pont ott volt mögöttem :D :$
Elkapott, majd átfordított és már a hátán voltam. Fogalmam sincs, hogy csinálta :D ez egy állat :D
Izomból elkezdett szaladni. Én azt sem tudtam hova megyünk vagy mi van, úgyhogy csak ordítottam, mint valami hülye.
-Tegyél le, Justin!!
-Nem Justin vagyok édes.-mondta az ember. 
A hangja tényleg más volt, mint Justiné de tudtam, hogy csak ő szívat.
-Ne szórakozzá'-förmedtem rá.
Ekkor egy pillanatra felkapcsolta a telefonjának a fényét. De tényleg  csak egy pillanat volt.
Nem tudtam eldönteni, de a vonásai, az orra.
Olyan volt, mint christiané. Bizonytalan voltam.
-Christian?
-Igen?-flegmázott és hallottam hangjából, hogy hülye fejet vág.
-Tegyél le, kérlek-mondtam kedvesen.
Ez fura mert megvolt a hatása. Letett és végre újra két lábbal álltam a földön.
-Mit keresel itt?
-Itt maradt a telefonom.-mondta
-Ja értem.
Innentől egy kisebb fajta kínos csönd állt be, de hamar megtörtem.
-Figyelj! Amit láttál, az teljesen nem úgy volt.
Ő Austin volt a legjobb barátom. Kiskorom óta. Mindig vele vagyok. Szórakozunk, hülyülünk meg ilyesmi.
És te pont egy ilyen pillanatot kaptál el.
Christian nem válaszolt semmit, csak némán állt.
Egy kis ideig. Aztán hirtelen két puha ajkat éreztem az enyémeken.
Szent szar. Megcsókolt? El sem hiszem. Olyan helyes.
Csókját örömmel elfogadtam, sőt viszonoztam is. Nyelveink örömtáncot jártak.
Mesés volt. Nagyon jól csókol, de tényleg:$
Miután eltelt egy kis idő szépen lassan keze fenekemre csúszott-amit nem bántam- és szobám felé kezdett tolni.
Csókunkat egy percre sem szakítottuk meg.  Szépen lassan a ruhák is lekerültek.
Valahogy az ágyba masíroztunk és egymásnak estünk.
Ezek után már csak minden jött magától és megtörtént a dolog..

~reggel:

Reggel mosolyogva keltem. Épp ellenkező oldalra voltunk fordulva az ágyban Christiannal. Ő még aludt.

Gondoltam lemegyek és összedobok valami reggelit kettőnknek.

El is indultam azonban az ajtóból vissza nézve lesújtó felfedezést tettem. Az ágyamban ott feküdt Justin...

Hát megjött a rész. Remélem ez is tetszeni fog, mint a többi.

Nagyon köszönöm a 13 kommentet, sokat jelent. Szerintetek most is összegyűlik ennyi? :))