hétfő, április 29

Chapter One

Pár nap múlva kezdődik a 'várva várt iskola'. Végre az idei nyár alatt sikerült elköltöznünk abból a házból, amihez az eset után, már csak rossz emlékek fűztek és új városban próbálunk szerencsét.
Egyetlen embert ismerek az új iskolámból, aki itt lakik az utcánkba. Ő Austin.
Aranyos fiú. Biztos vagyok benne, hogy jól ki fogunk jönni, mert már rögtön megtaláltuk a közös hangot.

A mai délutánon egyedül unatkoznék itthon és jégkrémet majszolnék, ha nem jönne át Austin beszédet tartani az osztályunkról.

-Fel a lépcsőn. Jobbra fordulj el. Menj tovább az első ajtón és a következő szobába menj be.
Nem oda, Austin. Mondom azon menj tovább!-olyan kis lüke, mindig szórakozik.
Végül miután sikerült felérni a szobámba 5 perc alatt befészkeltük magunkat a párnák közé és ő már kezébe is vette a kis lap-topját.
Minden egyes embernél legalább 10 perces monológot tartott.
Ezért nem volt nehéz észrevenni, amikor egy fiún, csak hirtelen átsiklott. Még csak meg sem említette. Ez fura volt, így rá kérdeztem.
-Te Austin? Őt miért hagytad ki?-bökdöstem a monitor azon pontját ahol egy helyes fiú arc képe volt.
Szemei egyből kikerekedtek és már csak a látványára olyan dühös lett, hogy nagyon. :)
-Őt kerüld el Shannon. Nagy ívbe.
-De hát miért?-értetlenkedtem.
-CSAK-hallatszott hangján a feszültség. Ezért hát nem is boncolgattam tovább témát, hanem egyszerűen elfogadtam.

A nap további részét röhögéssel és Skitless evéssel töltöttük. Erről a fiúról tudni kell, hogy képes megenni egymás után 4 zacskó olyan cukrot. Csúcs.

A mielőtt Austin haza indult volna még egy nagyon fontos dolog történt!


Na hát sziasztok! Ez itt az első rész, remélem mindenki elégedett vele. Itt az elején a mi kis Justinunk nem igazán fog még feltűnni, mert őt külön szálakon kell a történetbe vinni. De ne aggódjatok, amint belép többet nem fog kilépni, mert annyi bonyodalmat fog okozni, hogy csak na. Kommentárokat és véleményeket szívesen olvasnék.
Sok puszi!!

Prológus

-Te mit csinálsz?
-Hát mit édes? Amit tennem kell.
-De hát ehhez semmi közöd, ez nem is a tied.
-Ahol én vagyok, ott én irányítok. Ezt jegyezd meg.
Azzal benyúlt a kis dobozkába, elvette ami kellett neki.
Felegyenesedett, magához szorított majd fenekembe markolt.